Szepesi-Nikolett-borito

Szepesi Nikolett – Én a szexmániás

Szepesi-Nikolett-boritoAmikor elolvastam az első pár sort vagy talán az első oldalakat, mit ne mondjak megbotránkoztam. Nem mintha nem tudtam volna pontosan, hogy mi folyik ebben a degenerált világban, vagy épp, hogy miről is fog szólni ez a könyv. Inkább azon botránkoztam meg, hogy mennyire nyíltan tárgyalja, és mennyire bátran veszi a szájára a kúrás, dugás stb. szavakat.

Majd tovább olvastam. Nem szoktam könyveket olvasni (leszámítva a szakmaiakat), nem is értem, hogy ezt miért is vettem a kezembe. Végül is nem tudtam lerakni. Na nem azért, mert annyira jó volt, hogy ennyire túl szárnyalta azt amit vártam ettől a könyvtől. Nem. Nagyon nem. Igazából teljesen más leírásra számítottam. Erre kb. 10-20 oldalanként (és akkor még talán keveset is mondtam) említ egy-egy együttlétet. Jó persze, a karrierjét, az életpályáját is leírja benne, tehát mondhatjuk, hogy nincs is ezzel semmi bej még akkor, sem ha ő valóban falta a férfiakat. Viszont minden egyes ahogy ő írja dugást lerendez kb. 2-3 esetleg 4 mondatban. Felszedi. Leírja milyen volt, és hogy meddig tartott. Majd “újabb skalpot gyűjtöttem”. Persze egy kúrva érzelmek nélkül dug, de akkor egy picit többet is írhatott volna. Lehet túloztam azzal a 3 mondattal, de amikor épp kezdett volna tetszeni, hirtelen vége lett.

Ahogy olvastam, folyton arra figyeltem fel, hogy hol kurvázza magát, hol meg áldozatnak állítja be magát, és van amikor a nagy vadásznak. Azt sem értem, hogy miért a férfiak tehetnek az egészről. Akihez meg kiutazik, a nőket okolja. Szerintem mind a két nem ugyan olyan hibás, azért, hogy a “facebook” generáció ilyenné vált.

Voltak érdekes részek benne, de nem bilincselt le. Ennek ellenére nem tudtam letenni, és talán az új könyvét is elfogom olvasni. Viszont volt még valami ami zavart a könyvbe. A fejezetek. Egy ilyen rövidke könyv 37 fejezetből állt. Az utolsó két oldal is egy külön álló fejezet volt. Sokszor nem is értettem, hogy miért kellet új fejezetet kezdeni.

Vegyes érzéseim vannak a könyvel kapcsolatban. Kicsit jó, kicsit rossz. Érdekes, de közben unalmas. Letenni viszont nem tudtam, ami nagy szó nálam, akik ismernek azok tudják. Összességében megérte elolvasni.