Álmok, Egy másik világ

Emlékszem, mert emlékezni akarok

My_Dream_World_by_TheBroth3REmlékszem, emlékszem, mert emlékezni akarok. Persze nem olyan könnyű mint elsőre gondolnánk. Nehéz megragadni az egyes pillanatokat. Pedig oly egyszerűnek tűnik, nap mint nap megtesszük nem igaz? Hm. 🙂 nem egészen. Amit teszünk csak egy egy pillanat erejéig él, de a teljes történetet nem sikerül újra átélni, pláne ha évek teltek el azóta.

Próbáltam nem egyszer egy-egy teljes történetet felidézni. Általában olyankor amikor előjöttek az emlékek. Mindig megpróbáltam erősen koncentrálni hátha előtudom csalogatni az emberi lény fura memóriájából. Ahogy egyre jobban erőlködtem egyre kevesebb dolog jött elő. Néha még a már felidézett érzések, momentumok is eltűntek. Olyan ez mint amikor egy régi fényképen próbálunk javítani és egy-egy óvatlan mozdulatnak köszönhetően tönkre tesszük az egészet. Legalábbis azt hisszük.

Épp tegnap említettem Máténak, hogy mindig is arról álmodtam, hogy milyen jó is lenne, ha kilehetne nyerni az emberek álmait emlékeit. Na nem azért, hogy mások ezeket megtekinthessék vagy épp felhasználják, hanem, hogy újra áttudjuk élni. Fura módon én is osztom azt a véleményt, hogy nem szabad a múltban élni, tovább kell lépni. Ezt gyakran a nagyszüleimnek mondom, akiknek nehezükre esik néha megbirkózni a jelen korral. Mégis sokszor azt kívánom bár visszamehetnék. Nem azért, hogy bármin is változtassak, hisz valószínűleg akkor valószínűleg más jó emlékek épp ellenkezőleg alakulnának. Nem nem ezért, csupán azért, hogy újra átélhessem mind azt amire boldogan gondolok vissza, és azt amit már “elfelejtettem”.

Biztosan sokan hallottátok már azokat a mondatokat, hogy előbb hazádat ismerd meg, aztán mehetsz külföldre, vagy hogy minek az űrkutatás, hisz a földet sem ismerjük még. Ugye, hogy ismerősek ezek a mondatok. 🙂 Én tudok egy jobbat, mért akarnál megismerni más élőlényeket vagy gépeket, ha magát az embert, az agyat vagy épp önmagadat nem ismered. Persze tisztában vagyok azzal, hogy a különböző felfedezések pozitívan befolyásolnak más felfedezéseket is. Épp ezért nem osztom ezeket a nézeteket.

De jó ötlete-e bolygatni a múltat, ha csak ennyire is? Sajnos mindig vannak kérdések amiket meg kell válaszolni mielőtt lépünk egy nagyot. Néha elhagyhatóak ezek a válaszok, hisz “élni” is kell. De vannak olyan dolgok mint pl ez is, ahol szükségszerűek a válaszok. Ha sikerülne egy olyan technológiát megalkotni aminek a segítségével mindez lehetséges lenne, akkor mire használjuk? Kik használhatnák? Hogyan és mennyiért lehetne hozzájutni? Hogyan kezelhetnénk a függővé vált embereket? Van-e kiút egyáltalán ebből a függőségből? Mi van ha “rossz” kezekbe kerül? Mit kezdenénk ezekkel az emlékekkel? Tudna-e az agyunk újabb emlékeket befogadni? Vagy ha épp ezt a technológiát tovább fejlesztve lehetőség lenne emlékek eltávolítására, akkor (Egy makulátlan elme örök ragyogása), akkor ki dönthetne arról, hogy mi etikus és mi nem?

Biztosan van még rengeteg ehhez hasonló kérdés. Ugyan akkor nem szabad félni az új dolgoktól. Különben most nem tartanánk olyan fejlettségi szinten ahol most tarunk. De az is lehetséges, hogy ez a technológia már rég létezik, csak mi vagy esetleg csak én nem tudok róla. Minden esetre mindig felmerül bennem az a kérdés, hogy mi lenne ha… Sajnos sosem tudok rá választ adni. Vajon megmerném-e lépni, hogy “előhívassam” az emlékeimet vagy megfutamodnék-e. Mindig nehéz olyan dolgokról dönteni, aminek kipróbálására még csak lehetőségünk sem nyílik.

Emlékszem, annak idején még arra is képes lettem volna, hogy hirdetést adjak fel mint kísérleti alany. Hisz van amiért mindent megtennék, talán ez is egy olyan dolog. Nem kell félreérteni, nem élek álomvilágban és a múltban sem. Csupán kíváncsi vagyok, ennyi az egész.

Tagged , , , , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.