Néha úgy érzem, hogy a kolitól a munkahelyem vagy az egyetem fényév távolságra van. Köszönhetően ez a BKK-nak és az utasoknak egyaránt.
Ma 1 óra 15 perc alatt sikerült bérnem az egyetemre. Meglepő módon most a 82-es trolin nem voltak sokan (hétköznap reggelekhez képest). A baj az Örsön kezdődött. Amikor beérkezett az a metrószerelvény amire én fel tudtam szállni, már nem igazán fértünk el a peronon. Persze én sem az elsőre tudtam felszállni. Ugyanis arra nem fértem fel. Nincs azzal baj, ha várni kell a következőre, az 5-10 percenként közlekedő járatokkal igen kényelmes eljutni uticélunkhoz. A baj az, hogy volt akinek a 3.-at is meg kellett várnia és persze több mint 15 percenként jártak. Mikor már 10 perce vártam kinéztem a peronról, hogy lássam jön-e? Láttam a váltónál két szerelőt. Gondoltam magamban ez itt a probléma. Majd rá kellett jönnöm, hogy tévedtem ugyanis csak ellenőrizték. Amint odaért a következő szerelvényt a szerelők elengedték.
Na de végre sikerült elindulni az Örsről. Mondanom sem kell, hogy minden megállóban ugyanez volt a helyzet, legalábbis a Blaháig biztosan (én addig mentem). Nagy nehezen lekecmergek, eljutok a mozgólépcsőig. Mind a négy üzemel (egy le, három fel) és mind tömve. A 4-es 6-os villamosról nem is beszélve. Reggelente azért járhatnának sűrűbben is a járatok. Alap esetben 35-40 perc körül megteszem ezt a távolságot. Persze kocsival sem lenne könnyebb dolgom a dugók miatt, de itt most metróról és villamosról van szó. Persze ilyenkor ezt még az is tetézi, hogy megy a fűtés ezerrel.
Megy már szeptember óta, csak azt tudnám, hogy miért? Szerintem télen sem lenne rá szükség, legalábbis nem olyan intenzitással mint ahogy használják. Ugyan akkor nyáron a klíma nem megy. Vagy azért mert kinyitják az utasok az ablakot (le kellene zárni), vagy mert egyszerűen be sem kapcsolják. Persze mindig arra hivatkoznak, hogy sok az utas és nem tudja lehűteni. Érdekes, ha a kezemet a szellőzőnyílások elé rakom, akkor miért nem érzek se hideget, se légáramlatot? Persze csinál jó dolgokat is a BKK; például bicikliutakat. Na de az elején írtam, hogy ez csak részben a BKK hibája. Igen az utasok is, felelősek az ilyenekért.
Nézzük is, hogy miért. Egyre több az első ajtós járat Budapesten. Sokan háborognak ezen, pedig megvan ennek a célja és szerintem jól döntöttek, hogy egyre több járaton bevezetik. Sajnos az emberek nem akarnak sem logikusan gondolkodni, sem gondolkodni. Na meg persze, ha nem ordítod tízszer a képébe az új szabályokat, akkor fel sem fogja azokat. Vannak fennakadások mindig mikor egy újabb járaton vezetik be. Most már egyre kevésbé a BKK hibájából. Amikor a 82-es trolin bevezették, igazuk volt az utasoknak, hogy a trolikon nem látszott vagy rosszul látszódott a felirat miszerint csak elől lehet felszállni. Azóta minden első ajtós járaton szép neon-zöld (nehéz nem észrevenni) jelzi az utazó közönségnek, hogy elől kell felszállni. Ha ezen a nehéz feladaton felül is kerekedik a drága utas, akkor jön a következő megmérettetés.
Felszáll az első ajtón, majd megáll. Nem zavartatja magát, hogy mögötte 20-30 ember vár még és nem fér el. Ha valahogy ez is megoldódik (vagy mert szépen hátrafáradnak vagy egyszerűen csak tolonganak elől), ismét a következő feladatot kell szembenéznie, mégpedig a leszállással. Elől szállt fel, nem ment hátra, így elől is fog leszállni. Mondja már meg nekem valaki, hogy miért? Nem lenne egyszerűbb és gyorsabb, hogy hátul leszáll, elől fel? Ezzel lassítják az utasok a közlekedést (nem jelentősen, de azért észrevehetően). Hogyan is? Egyrészt a sofőrnek meg kell néznie a jegyeket, bérleteket, na már most, ha nem elől szál fel az utas, akkor meg kell várni míg előre megy, tömött buszon ez még körülményesebb. Másrészt, ha elől száll le, akkor meg kell várni míg leszáll, majd azután lehet csak elkezdeni felszállni.
Na jó és mi a helyzet azokon a járatokon amik nem első ajtósak? Ott egy újabb bonyolult feladatot kell megoldania az utasnak. Meg kell várnia míg mindenki leszáll aki le akar, majd csak azután felszállni. Ez egy roppant bonyolult feladat, főleg ha siet az ember, ugyanis köztudott, ha tolakodik és előbb felszáll, hamarabb eléri úticélját. Ha előreengedjük a leszállókat, egyrészt több hely lesz a járaton másrészt nem kell egymást lökdösni, hogy elférjünk. Na jó ezt is megoldottuk valahogy, agyilag már nagyon elfáradtunk, de még közel sem vagyunk uticélunkhoz.
Nézzük meg miért is nem szoktak felférni az emberek? Az egyik kézenfekvő válasz, hogy sokan vannak, kicsi a kapacitása a buszoknak, ritkán járnak, kimaradnak járatok. Ezek előfordulnak, de azért általában elég gyakran járnak és nem is kicsik a buszok stb. Vonatkoztassunk el a BKK-tól és nézzük mit tehetnének ez ellen az utasok. Sokan hátizsákkal közlekedünk, én is. Az enyém általában jól megvan tömve, azaz ha a hátamon van, akkor kb. két embernyi helyet foglalok el. Nem egyszerű megoldani ezt a problémát, ám a járatokon fel van tüntetve a bonyolult szállítási mód, hogy ne kelljen ezen gondolkodni. Elárulom, mi is az. Először is le kell venni a hátunkról. Én le is szoktam rakni a földre a lábam közé. Máris csak egy embernyi helyet foglalok el. Mocsokba persze én sem teszem bele (sár, hányás stb.), de a poros földre miért ne? Ki lehet mosni. Persze ugyanez elvégezhető a gyönyörű fél disznót elnyelő női táskákkal is. Ez is megvan oldva.
Amennyiben van még egy kis energiánk gondolkodni, akkor elgondolkodhatunk azon, hogy ennyi gondolkodásért cserébe miért nem fizetnek nekünk? Na de van még feladatunk bőven. Sokszor utazok úgy, hogy az ülőhelyek igen kis hányada van csak kihasználva, de mégsem férünk el. Persze mindenki leülhet azokra a székekre, nincs az embereknek gusztusa leülni, főleg a szövettel borított ülésekre. Én leszoktam ülni, na nem azért mert nem bírok állni, hanem mert üresek az ülőhelyek mégis nyomorgunk. A mozgólépcsőkről már nem is beszélve, ahol jobb oldalra kellene állni, hogy aki siet az tudjon a maga tempójában haladni.