A keddi napunkat úgy terveztük, hogy az Intrepid Sea, Air and Space Múzeummal kezdjük. Amely szintén része volt a C3 City Pass konstrukciónak. Ez volt a második választható programunk.
A múzeum maga egy repülőgép-hordozó hajó (USS Intrepid CV-11), amely 1974-ig volt szolgálatban, ma pedig mint „légi, vízi és űrmúzeumként üzemel”.
Szintén remek ötlet volt nyitásra időpontot foglalni, hiszen a legelső kiállításon, a tengeralattjárónál (USS Growler SSG-577) igencsak fel tud torlódni a sor, mivel csak megadott számú látogató tartózkodhat lent egyidőben. Azzal viszont, hogy elsők között léphettünk aznap be, nem kellett várakoznunk. A folyosó szűk, így a látogatóknak a tengeralattjárón használt ajtók szélességén és magasságán át kell férniük, ezért a belépés előtt ki kellett próbálni átférünk-e rajta.
A hordozóhajóra átsétálva folytattuk utunkat, ahol bomba-lifteket, katonai repülőket nézhettünk meg, illetve több érdekességet is bemutattak: pld hogyan landoltak és startoltak a repülők a hajóról. Helikoptereket is láttunk kiállítva, valamint betekintést nyerhettünk milyen lehetett a mindennapi élet a fedélzeten.
Megszemlélhettük az Aurora 7 makettjét is, valamint ugyan ez az űrkapszula (hogy eredeti volt-e azt nem hiszem) a hajó ablakain keresztül is megtekinthető volt fellógatva, úgy ahogy annak idején kiemelhették (igen ezzel a hajóval) a vízbe csapódás után. Aztán egy “felfedező” kiállítás során mi is kipróbálhattuk milyen landolni egy űrsiklóval, milyen bepréselni magunkat az előbb említett űrkapszulába. Persze mindent kipróbáltunk, megnyomkodtunk, megnéztünk!
Aztán következett a hajó fedélzete, rengeteg-féle repülőgéptípussal. A felderítőktől a bombázókig. Látszott az is, hogyan mozgatták egyik szintről a másikra a repülőgépeket. Megtekinthetőek voltak a hajó irányító- és navigációsszobái.
Majd következett a számunkra legérdekesebb, legkülönlegesebb tér, a Space Shuttle Pavilion. Az óriás Enterprise űrsiklót tekinthettük meg, amely ugyan nem járt az űrben, azonban rengeteget teszteltek a járművel. Sőt, későbbi baleset-rekonstrukcióban is részt vett. Valami leírhatatlan érzés volt ott állni alatta, mellette és előtte. Ennél már csak az lett volna nagyobb élmény, ha a belsejébe is betekintést nyerhettünk volna.
Imádok mindent, ami az űrrel, az űrkutatással kapcsolatos. Imádom a rakétákat, izgatottan várom a Starship első emberes küldetését, és bármit megadnék azért, hogy egyszer beszállhassak egy járműbe, amivel elérhetem a világűrt. Mégis ez az a konstrukció, ami a leginkább megfog.
A fő atrakció mellett rengeteg érdekes tény és kiállított tárgy található még meg ebben a pavilonban, köztük a Soyuz TMA-6 űrkapszula. Eszméletlen volt megfigyelni rajta az égés nyomokat amelyet a légkörbe való visszatérése okozott.
Nóri nagy bánatára a Concorde repülőgépet nemrégiben vitték el felújítani, ezt nem volt lehetőségünk megnézni. Azonban így is tartalmas 3-3,5 órát töltöttünk el a múzeumban. Este a térképek visszanézése során derült ki, hogy lett volna még egy legénységi szint is lefelé, de az elkerülte a figyelmünket. A sok nagy repülőgép és azoknak a részletei lefoglalták a figyelmünket.
Hozzá kell tennünk, hogy az eső még ekkorra sem csillapodott, pedig a meteorológusok azt ígérték, hogy a keddi napon már sokkal jobb idő lesz. Sajnos nem így lett, így a már megszokott rendben – kapucniban, esernyővel ballagtunk tovább Manhattan középe felé, hiszen Manhattan nyugati felén a felhőkarcolók és a magas házak között egy régi vasútvonalat gondoltak újra (High Line), olyképpen, hogy egy úgynevezett zöld sétány alakítottak ki a nyomvonalon.
Így kb. 2,5 km-t lehet sétálni zöld környezetben a felhőkarcolók között. A sétányon több modern installációval találkozhatunk, rengeteg méh-legelő van a méhecskéknek, a környezet talán elsőre elhanyagoltnak tűnhet, de az egész sétány jellege egy „városi zöldövezet”. Tele növénnyel, zölddel és mindennel, ami természetközelivé teszi a sétát a város közepén.
Innen még két úticélunk volt, ami a közelben volt: a Szex és New York sorozatból ismert Carrie Bradshaw lakása kívülről, és a Jóbarátok sorozatból ismert forgatási helyszín. Azért is jó, hogy több városrészben barangoltunk a sétánk során, hiszen teljesen más arcát is meg lehet ismerni a városnak. A sürgő-forgó és zajos Times Square-től, a csendes városi utcácskákig.
Késői ebédünket a Dallas BBQ-ban töltöttük el. 19:00 órára pedig a CitiField pályájára volt jegyünk baseball meccsre a NY Mets és a Miami Marlins összecsapására. A pályát még felújították amikor odaértünk a stadionba. Azonban kb. 1,5 órával később hiába próbálták helyrehozni Ophelia kártékonykodásait, közölték, hogy a meccs elmarad, másnap 4 órakor lesz megtartva.
Így kicsit csalódottan tértünk vissza a szállásunkra. Hazafelé még egy hagyományos New York-i hot dogot is elfogyasztottunk késői vacsoraként. A 7-eleven-ben saját magunknak tudtuk elkészíteni azt és hozzá ízesített jégkását ittunk.
